Itt nem meséltem még a Maldív szigeteki nyaralásomról, bár szinte
mindent elmondtam az újságíróknak. Ahhoz képest, hogy pihenni mentem -
még telefont sem vittem magammal, nehogy véletlenül eszembe jusson
bekapcsolni...- eseménydús egy nyaralás lett. Először is végre
megtanultam szörfözni, ez annyira jól is ment, hogy egyik alkalommal a
nyílt vízről kellett kimenteni. Egy másik nap trópusi viharba
keveredtem, de fittyet hányva minden biztonsági szabályra, közvetlen a
korlát mellett élveztem a hatalmas, háromméteres hullámokat.
Anyukám
barátját sikerült megviccelnem. Minden szekrényben volt egy nagyon
csúnya, földig érő, citromsárga kabát, amelyet csak akkor kell
felvenni, ha vihar van. Mi azonban beadtuk Attilának, hogy most pár
napig csak ebben közlekedhet a szigeten, mert rovarirtás van.
A szó
szoros értelemben édes kalandban volt részem mikor belecsöppentünk egy
japán esküvő forgatagába, ahol a pincér elbotlott az esküvői tortával
egy pálmagyökérben, és a lábam előtt landolt a gyönyörű, habos csoda.
Persze azt gondoltam, hogy szándékosan csinálták, a szertartás része,
ezért hangosan nevettem és fotóztam. Sajnos kiderült, hogy rosszul
gondoltam és ez igen kellemetlen volt....
Hatvan kilósan jöttem
haza, pedig még soha életemben nem voltam ennyi. Általában ötvenhárom
kiló körül van a súlyom. De itt rengeteg finom desszert volt,
egyszerűen nem tudtam ellenállni, minden étkezés után muszáj volt
meglátogatnom az édességes pultot. Többször is. De már kész az új
edzéstervem...
A képeket ide raktam!
A karácsonyt szűk családi körben töltöttem, sokat ettünk és nevettünk. A karácsonyfám pici, visszaválthat ó fenyő volt, amit szép fokozatosan vittem be a lakásba és az ünnepek után visszavittem a kertészetbe. A cicáimnak is nagyon tetszett a karácsonyfám és főleg a díszek, amiket előszeretettel pofoztak, addig amíg le nem estek a fáról. A karácsony többi része a szokásos rokonlátogatással telt. Sajnos a két ünnep között lebetegedtem és ki se mozdultam a lakásból a két ünnep között.
A Le Royban 30-án egy elő szilveszteri bulin búcsúztattam az óévet, szilveszterre csak egy csajos házibulit terveztem átjött hozzám két barátnőm, akikkel táncoltunk majdnem éjfélig mikor is levittem a csajokat egy szórakozóhelyre. Mivel én nem ittam egy kortyot sem ezért én fuvaroztam a barátaimat egyik szórakozóhelyről a másikra. Hajnal kettőkor értem haza és egy meditációs CD-re aludtam el.
Az új év egy jó hírrel kezdődött és az első napom is nagyon jól telt nagyot sétáltam a hóesésben a kihalt városban. Remélem az egész évem ilyen kellemes lesz.
A Magyarság története című könyv sajtótájékoztatójának
megszervezésére egy nagyon kedves régi barátom kért fel és én nagy örömmel
vállaltam el a feladatot. A történelmi témának megfelelően különböző korok
nőalakjainak kosztümjeibe öltöztünk fel a lányokkal. Többek között Sári Évi,
Laky Zsuzsi és Szekeres Nóri segítettek nekem a rendezvényen. A
sajtótájékoztató nagy siker lett és nagyon jól szórakoztunk. A galériát itt találjátok!
A naptárom mellett a CrystalDesign
felékszerezte Swarovki kristályokkal a laptopomat az autómat. Nagy rajongója
vagyok a Swarovski kristályoknak így igazán nagy élményt jelentett a minták
közül a nekem tetszőt kiválasztanom laptopra és az autóm i-drive moduljára, még
szeretnék a kocsira a Sylvi felirat mellé egy kis sárkányt is és nagy vágyam
egy swarovski kristályokkal kirakott mobilra is.... Tudom, hogy földi hívság,
de a lányoknak kell egy kis csillogás!
A Viasaton lement a
Sofőrök utolsó adása is. Szomorúak voltunk, hogy vége a forgatásnak, hiába
megszerettük a csapatot és azt hiszem a nézők is szerették a műsort. Az utolsó
adásban tényleg majdnem elütöttek és minden sofőr tört szét autót, de a
forgatáson nagyon sokat nevettünk és a búcsú buli is nagyon jól sikerült.
A másik forgatás a közelmúltban az ATV Szilveszteri névshowra volt, amit ausztriában vettünk fel és egy csomó vicces feladatott kellett végrehajtanunk. Remélem az eredmény sokatoknak tetszeni fog. A forgatáson Sütő Enikővel keveredtem igen jó barátságba.
Hogy hogyan jutott eszembe dögös krampusznak öltözni
mikuláskor? Hát igazából csk úhgy jött arra gondoltam kicsit járkálok ebben a
ruhában és csokikat osztogatok aztán majd leveszem. De annyira jók voltak a
reakciók és annyira belejöttem a szerepbe, hogy a krampusz jelmez egész napra
rajtam maradt – volt üzleti tárgyalásom is aznap – és este a családi vacsorára
is krampuszként mentem. Igazán mulatságos volt nézni az emberek arcát, nagyon
élveztem a ezt a napot.
Hogy mióta is ismerem Talmácsi Gábort? Hát legalább hét éve. Még abban az időben ismerkedtünk meg mikor a Pásztóy cég háziasszonya voltam, és ebben a minőségemben számos motoros rendezvényen vettem részt, egy ilyen rendezvényen ismertem meg Gábort, a testvérét Gergőt és az apukájukat. Természetes, normális és kedves emberek, nagyon jó értelemben egyszerűek, nem hordanak álarcokat és ez jó. Gáborba talán az a legjobb, hogy most, hogy megnyerte a világbajnokságot még mindig ugyan olyan kedves és normális, mint mikor megismertem és ezt nagyon szeretem benne. Természetesen voltam a Syma csarnokban rendezett ünnepségen, ami szerintem nagyon klassz lett és voltam egy nappal előtte a VIP bulin is ahol megünnepeltük a világbajnoki győzelmét. Azt hiszem a győzelemhez a kitartása, a hite és az alázata segítette hozzá és az, hogy a nehéz helyzetekben is bízott a győzelmében. Azt hiszem nagyon sok közös van bennünk és ha minden igaz a mostani Naptáram révén a jövőben lesznek közös megjelenéseink is.....
A
snowboarddal nagyon régóta kacérkodom és szinte biztos voltam benne,
hogy ez a sport nekem menni fog. Nem is kellett csalódnom. A
rendszeresen együtt síelő csapatból Eszter barátnőmet sikerült rávennem
arra, hogy tanuljon velem, mert eddig igazából csak az tartott vissza,
hogy egyedül nem szerettem volna gyakorolni, miközben a csapat többi
tagja együtt síel. Egy nagyon kedves modell fiú barátunk, aki már
régebb óta snowboardozik és oktat is, vállalta a tanításunkat. Remek
tempóba haladtam, a második napon már cifráztam a lépéseket, a
harmadikon pedig már sikerült esés nélkül végigmennem a pályán. Azért
sérülés nélkül nem úsztam meg és telis is tele vagyok kék és zöld
foltokkal.
Már nagyon várom a következő alkalmat, hogy ezt a
csodás sportot gyakorolhassam, addig is veszek magamnak saját
felszerelést. Itt találjátok a galériát!
Az idei naptáram fotózása másfél napig tartott a stylistem és fodrászom
Baráth Laci volt, a sminkesem Ágoston Melinda a fotókat pedig az öt éve
Milánóban élő és a legnagyobb világmárkákkal együtt dolgozó Tombor Zoli készítette. Tudatosan kerestem olyan fotóst,
aki új szemmel készíti a képeimet. A naptárban fekete-fehér és színes
képek vegyesen találhatóak és hamarosan a nyomdai munkálatokon is túl
vagyunk és nekiállhatunk a postázásnak. A fotózás nagyon jó hangulatura
sikeredett sokat nevettünk. A fotózás végét én három citromtorta
felfalásával ünnepeltem a Menzán, utána pedig még összejöttünk egy stáb
ebédre, ami hajnal hatig tartó bulizásba torkollott.
Nagyon
sokat kell bepótolnom a blogozásban, de igyekszem szép lassan minden
élményemet leírnom. A tengeri vitorlás versennyel kezdeném, ami, talán
mondanom sem kell nagyon nagy élmény volt. Pedig, meg kell vallanom
kicsit tartottam tőle: lány csapat, profi vitorlások, én meg ugye
modell és a vitorlázásba is éppen csak ezen a nyáron csöppentem bele.
Szerencsémre azonban egy nyitott és vagány csapattal találkoztam, akik
befogadtak és azóta is szorosan tartjuk a kapcsolatot, eljárunk együtt
bulizni (képek itt!), szponzort keresünk a következő versenyre és amikor csak tudok megyek velük edzeni.
Maga
a verseny két részből állt, szemben a Kék szalaggal, amelyben csak
túraverseny volt, most a túra mellett volt versenypálya is, ahol a
technikai tudás nagyobb szerepet játszott. Én mind a kettőt nagyon
élveztem. Volt hogy a túra alatt egy nyugalmasabb szakaszon jót
szunyókáltam hátul a kabinban, de többnyire megpróbáltam hasznossá
tenni magam és a lehető legtöbbet tanulni a vitorlázás technikai
részéről. Természetes az izgalom sem maradt el az utolsó napon olyan
szélviharba keveredtünk, hogy kis híján felborult a hajónk.
A héten ma harmadszor voltam a Csak csajok társműsorvezetője
és már előre nagyon sajnálom, hogy már csak két alkalommal leszek adásban, mert
ez az a műsor, amiben nagyon jól érzem magam. Reggel örömmel kelek hajnalok hajnalán
és esténként szorgalmasan tanulmányozom a másnapi műsor témáit. Lilu sokat
segít profin terelget, ha kell de mégis hagy kibontakozni. A témákat imádom,
olyan jó, hogy végre csajos témákban is kifejthetem a véleményemet és nem csak
a vagány, de a nőies oldalamat is megmutathatom.
A Sofőrök forgatása még november végéig tart, a stáb remek már olyanok vagyunk mint egy nagy család. Nagyon összeszoktam a zsűritársaimmal is . Csak az a szomorú, hogy minden egyes adásban meg kell válnunk egy játékostól.
Mulatságosra sikeredett az ATV Névshowr című műsora ahol Horvát Éva, Dukai Regina és Sári Évi vetélkedtem és igaz, hogy csak a harmadik helyet értem el, de azért bizonyíthattam a rátermettségemet többek között a hastáncba, az éneklésben, és a nyakkendőkötésben.
Nagyon tetszett, hogy a Playmate gála rendezői az idén kihasználták
a színház adta lehetőségeket és mozgatták a színpadot a lányok alatt. Harsányi
Leventén rengeteget lehetett nevetni és jól állt neki a fantom jelmez is. A
lányok közül nekem is Viki volt a favoritom és persze jól esett, hogy azt
nyilatkozta a példaképének tekint. Én kicsit megvicceltem az ismerőseimet. Lacussal
azt találtuk ki, hogy rövid paróka alá rejtjük a hajamat, annyira jól sikerült,
hogy volt, aki elsőre nem ismert fel.
A nyáron sokat wake-boardoztam főleg az omszki tónál lévő
pályán, de kipróbáltam a dunaharaszti a balatonfüredi és a siófoki pályákat is,
sőt horvátországban a tengeren is mentem egy kört. Most már mind a két lábbal
stabilan tudok irányt váltani és célom, hogy még az ősszel megcsinálom az kicker
ugrást is. Nem elég, hogy én szinte minden héten áldozok a wake-board
szenvedélyének, de még apukámat is megfertőztem ezzel a sporttal. Elvittem
magammal egy edzésre és őstehetségnek bizonyult, hiszen második alkalomra
végigment a pályán.
Újra kedvet kaptam az ejtőernyőzéshez, de most helikopterből ugrottam, ráadásul egy 15 személyes katonaiból. Ez még talán nagyobb élmény volt, mint repülőből ugrani. Sikerült egyik barátnőmet is rávennem az ugrásra és együtt háttal ugrottunk ki a helikopterből. Tovább erősödött bennem az elhatározás, hogy le kell végeznem az ejtőernyős tanfolyamot.
Említettem
már biztosan, hogy az augusztus hónapot szinte
teljesen a tanulásnak szenteltem. Egy hónapos intenzív kurzuson vettem
részt
ahol olyan tanárok adtak elméleti és gyakorlati órákat akik részt
vettek az
Elemi ösztön, a Predátor és a Love Story forgatásán is, tehát valódi
profik. Egy hónap alatt kilenc kisfilmet forgattunk. Az iskola
nagyon tanulságos volt számomra, mivel olyan tapasztalatot
szerezhettem, amit
később a modellmunkám folyamán és a szereplésben is tudok kamatoztatni.
Remélem
hamarosan lesz lehetőségem egy filmes munkában kipróbálni magam!
Augusztus 16-án anyukámmal mentem el a Drakula című musicalt
megnézni, én alapvetően nem szeretem ezt a műfajt, de ez az előadás nagyon
tetszett. Voltam a King on the Ice-on és
találkoztam Sztárok a Jégen profijaival is, természetesen ez az élmény is fellelkesített,
hogy folytassam a jégtánctudásom tökéletesítését. És a legutóbbi élményem a Black
Eye Peas koncert volt ami nagyon klassz lesz igazán jót buliztam.
Elkezdtem
ismerkedni a jógával, egy barátnőm ajánlására a Bikram jógát
választottam. Ennek a válfajnak az a specialitása, hogy a kiválasztott
26 ászanát egy meleg teremben végezzük, hogy elkerüljük a sérüléseket.
Nagyon kemény volt az első alkalom, de teljesen beleszerettem ebbe a
mozgásformába.
Elkezdtem hastáncolni is! Az Oktogon tánciskolába járok és
hihetetlenül élvezem. Titokban mindig szerelmes voltam a hastáncba és
kapva kaptam a lehetőségen, hogy tanulhassam.
A strandröplabda bajnokságra szombaton érkeztem Zimány Lindával, aki zsűritag volt a Miss Balaton választáson is. A szépségversenyre egyébként én is bekukkantottam, nagyon sok gyönyörű lányt láttam, a rendezvény is nagyon színvonalasan volt megrendezve.
Szerencsére sétálni is volt időnk a Balaton parton. Mulatságos volt, hogy hol az egyikünket, hol a másikunkat szólította le egy rajongó.
Maga a meccs is viccesre sikeredet, hiszen egyikünk sem képzett strandröpis és ez látszott a játékunkon. Én Leóval és Valkó Eszterrel voltam egy csapatban, Linda Kisó és Kristóf csapatában ütötte a labdát. Tizenöt menetet játszottunk a napon, körülbelül 40 fokos hőségben. Jellemző volt a játék színvonalára, hogy Leó öt szervájából egyet sem tudott visszaadni az ellenfél csapata és talán ennek is köszönhető, hogy a játékot mi nyertük 15:5-re. Szerencsénkre a közönség így is nagyon lelkesen szurkolt és még meg is tapsolt minket.
Ezennel bepótolok néhány elmaradt beszámolót. A debreceni Sportaréna
harmadik születésnapján megrendezett ünnepségen két kürt is táncolhattam egyet
Hujber Feri partnereként és egyet egyedül. Mind a kettőre lehetőségeim szerint
készültem, de az egyéni több okból is fontosabb volt számomra, hiszen most először
voltam egyedül a jégen és egy általam nagyon szeretett zenér - Sting: Desert
Rose című számára – táncolhattam, egy erre az alkalomra varratott fekete és arany
kűrruhában. Óriási élmény volt az egész esemény, hogy olyan jégtáncosokkal léphettem
egy jégre, mint Sebestyén Juli. Mindez annyira felvillanyozott, hogy még arra
is volt erőm, hogy rávegyem Hujber Ferit arra, hogy egy elrontott ugrásunkat
kijavítva megugorjuk még ott melegében, a sajgó izmaink ellenére.
Voltam a Vivacometen is, de az esemény egyre kevésbé jön be az ízlésemnek, szerintem a tavalyi sokkal jobb volt. Még jó, hogy a vihart megúsztuk....
Az Újdonságok rovatomban már említettem, hogy résszt veszek
a Kékszalag Nemzetközi Távolsági
Vitorlás Versenyen. A hajó, amelynek a legénységét kiegészítem a híres Nemere
2, ez a hajó állított be egy régebbi Kékszalag versenyen a 40 perces Balaton
átszelési rekordot. Szóval igazán jó csapatba kerültem és ha jó erős szél lesz esélyünk
lehet a modernebb hajók legyőzésére is. A felkészítésem egész napos program
volt. Balatonfüreden az elméleti oktatás után gyakorlati felkészítést is kaptam
egy JR-24-es fedélzetén. A nagyon alapos
oktatás után még egy egyszemélyes Laserrel is vitorlázhattam, majd az
oktatómmal egyensúlyozási versenyt játszottunk.
Ahogy arról a VIP magazin is beszámolt, éppen most tanulok
weak boardozni. Egyszer már kipróbáltam ezt a sportot, de akkor még nem vágytam
arra, hogy megtanuljam. Azonban az igazán meleg nyár beköszönte meggyőzött,
hogy a jégtánc mellett, szükségem lesz egy szabadban, lehetőség szerint víz közelben
végezhető sportra. Így hát egy barátnőmmel elmentünk, hogy órákat vegyünk.
Emlékszem mikor elkezdtem a korcsolyázni tanulni rá kellett jönnöm, hogy vannak
olyan izmok a lábamban, amelyeket még soha nem mozgattam meg igazán, hát a weak
boardozás közben újabb megdöbbentő élményben volt részem. Egész héten teljes
erőbedobással edzettem, voltam korizni és a fitnesz termet sem hagytam ki, így
aztán most borzasztó izomlázam van.
A bal oldali listából egy időintervallum kiválasztásával megtekintheted az ahhoz tartozó bejegyzéseket.
